A vadháló telepítése nem sokkal cégünk megalapítása után került be szolgáltatásaink közé egy visszatérő megrendelőnk kérésére, aki mindenképpen velünk akarta elkészíttetni a kerítését. Kipróbáltuk, megszerettük, beletanultunk.
A vadháló anyagigénye
A vadháló telepítésének – a többi tevékenységünkhöz képest – jelentősebb az anyagköltsége. Az oszlopokat minden esetben akácrönkökből készítjük, ezeket 4-5 méterenként helyezzük el. Szükség van magára a vadhálóra, amit általában 50 méteres tekercsekben szerzünk be, 3,1 mm átmérőjű lágy huzalra a H-támaszok rögzítéseihez, valamint U-szegekre a háló felhelyezéséhez. Az oszlopok földdel érintkező részét bitugéllel kenjük le, ebből hozzávetőlegesen egy dl-re van szükség oszloponként.
Megelőző munkálatok
A vadháló telepítését megelőző munkálatok magukban foglalják az oszlopok előkészítését és szükség esetén a talajelőkészítést. Az akácoszlopokat minden esetben leháncsoljuk, erre azért van szükség, mert a fakéreg alatt megtelepedő élősködők csökkenthetik a fa időtállóságát, miközben a foszladozó háncs esztétikai szempontból is kívánnivalókat hagy maga után. Az oszlopok tetején azonban meghagyunk egy 15-20 cm-es kéregborítást, ennek szintén az élettartam meghosszabbításában van szerepe. A rönkben tárolt fa ugyanis lassan veszít a nedvességtartalmából. A telepítést követően azonban egyszerre nagy dózisban kapja a napsugárzást, ami hirtelen kiszáradáshoz, és esetenként hosszanti repedéshez vezethet. A felső részen fennmaradó kéreggel ennek a hosszanti repedésnek a kockázatát igyekszünk csökkenteni.
A talajelőkészítés nem minden esetben indokolt, de ha a terepadottságok nem megfelelőek a kerítésépítéshez, akkor feltétlenül szükséges. Előfordul, hogy a helyszínen az elburjánzott vegetáció akadályozza a munkálatokat, ilyenkor bozótirtással kezdünk. Az így keletkezett zöldhulladékot nagyteljesítményű gépekkel aprítjuk fel, jelentősen csökkentve ezzel a faanyag térfogatát, ami a szállíthatóság javítása érdekében elengedhetetlen. Komolyabb földmunka igény esetén gépi talajelőkészítést végzünk, ilyenkor egy munkagép segítségével egyengetjük el a munkaterületet. Kisebb egyenetlenségeket kézi erővel simítunk el.
A vadháló telepítésének menete
Első lépésként kimérjük a területet, majd amikor bejelölésre került a kerítés pontos helye, megkezdődhet a lukfúrás. A lukakat jó esetben gépi lukfúróval készítjük. Köves, sziklás talaj esetében azonban egy sokkal időigényesebb, több eszközt is felhasználó munkálatra van szükség. Ezt nyilván nem kedveljük annyira, de a talajadottságokat nem tudjuk megváltoztatni.
Az egymástól 4-5 méteres távolságra elhelyezett oszlopok között 50 méterenként úgynevezett H-támaszokat helyezünk el, amelyek feszítési pontokként funkcionálnak. Ezek a H-betűk a sarkokon is megtalálhatók és biztosítják a kerítés stabilitását. Itt használjuk a lágyhuzalokat amelyekkel keresztirányban rögzítjük egymáshoz a H-betű két szárát, miközben középen egy másfél méteres rönk tartja stabilan a távolságot a két oszlop között. Ennek eredményeképpen egy olyan fix rögzítési pontot kapunk, ami egyik irányba sem engedi a létesítményt elmozdulni. Ezekkel a támaszokkal érdemes úgy kalkulálni, hogy olyan töréspontokra, ahol változik esetleg a terület meredeksége, lehetőség szerint kerüljön egy ilyen H-betű. Így biztosíthatjuk az egyes kerítésszakaszok optimális megfeszítését.
A feszítést öt tonnás spaniferrel végezzük, majd a hálót U-szegekkel rögzítjük az oszlopokhoz. A rögzítés során a szegeket nem ütjük be teljesen, hagyunk egy pici mozgásteret a drótnak. Erre azért van szükség, mert egy esetleges terhelés során – például ha egy nagyobb testű vad nekiszalad a hálónak, a terhelés eloszlik a drót teljes hosszábban, így az kellő rugalmassággal tudja felfogni a behatást.
Járulékos költségek
A vadháló-telepítés járulékos költségeinek alakulását befolyásolja a terezett kerítés mérete, a terület adottságai és a lokáció. A terület adottságait korábban már említettük, itt a kedvezőtlen feltételek a megelőző munkálatok időtartamát és költségét növelhetik. Az optimális helyszín természetesen teljesen egyenletes, növényi borítástól mentes, nem köves, jó talajszerkezetű. De ilyet általában csak képeslapokon látunk. A lejtős vagy dimbes-dombos felszíni adottságok megnövelik például a H-támaszok számát a sok töréspont miatt. A bozóttal benőtt részeken a bozótirtás fogja növelni a költségeket, és az sem mindegy, hogy egy porhanyós, puha talajba próbálunk lukat fúrni vagy egy sziklába. A kerítés mérete – ha nem is exponenciálisan, de növeli a kerítésépítés időtartamát és ezzel a munkaerőigényét. Végül pedig a lokáció azért érdekes, mert a csapatnak oda kell jutnia valahogy, így telephelytől számolt távolság növekedésével a kiszállási költségünk is növekszik. Oda kell szállítanunk a faanyagot, a drótot, a földmunkagépet, el kell szállítanunk a bozótirtásból származó aprítékot és egyéb faanyagot, amely tevékenységek költsége hozzáadódik a vadháló telepítési költségeihez.
Ahhoz, hogy pontos árat tudjunk kalkulálni, ismernünk kell a helyszínt és a pontos igényeket. Ezeket személyesen mérjük fel, majd egy táblázat segítségével állítjuk össze az árajánlatot a megrendelőtől származó inputok alapján. Ez a felmérés és az árajánlat minden esetben ingyenes, így ön kockázat nélkül dönthet arról, hogy megrendeli-e a munkát.